Üdvözlet!
Ez a kezdőlap. Itt balra olvashatsz híreket, jobbra pedig megnézhetet, hogy mikor és hol láthatsz minket legközelebb. A többire meg két menüsor is van. Szóval hajrá!

A Kipu zenekar eddigi rövidke története 2006 nyarán, Velencén kezdodött. Egyik este ketten (Katona Attila és Fekete Gyula), két akusztikus gitár és egy üveg bor társaságában a tó partjára keveredtünk. Mikor összeraktuk elso dalunk kezdetleges változatát, felmerült az ötlet hogy csináljunk egy csendes-ülos számokat játszó formációt. Már csak egy dobos kellett, akit meg is találtunk Riethmüller Róbert (Bobó) személyében, akivel Ati egy véletlen folytán akadt össze egy helyi rendezvény tömegében. Rákövetkezo nap meghallgattuk a játékát, majd egy végigbeszélgetett éjszaka és jó pár agysejt alkohol általi kivégzése után kituztük az elso közös próba idopontját. Így alakult ki a jelenlegi felállás:

Fekete Gyula (ének, gitár)
Katona Attila (basszusgitár)
Riethmüller Róbert (dob)

Hamar rájöttünk hogy mivel Gyula nem tudja elénekelni más eloadók dalait, saját számokkal kell próbálkoznunk. Amelyek jöttek is szép számmal, de valahogy nem akartak 140-es tempó alatt maradni, így kénytelenek voltunk elvetni a lassú akusztikus banda ötletét. Maradt tehát a tingli-tangli minimálrock, aminek közösen az Underground funky-punk-pop stíluselnevezést találtuk ki (mert ez mégiscsak hangzatosabb valamivel). Az elkövetkezo egy évet folyamatos próbákkal töltöttük összekovácsolódás céljából és hogy minél jobb zenéket/szövegeket hozzunk össze. Miután az egy év lejárt és úgy éreztük már felkészültünk rá, hogy kiálljunk a közönség elé dalainkkal, nekikezdtünk a koncertezésnek. A leges-legelso fellépésünk pontosan 2007. június 30.-án következett be méghozá Rácalmáson az ArtPorta muvészeti fesztiválon, hát... visszafogott sikerrel:). De ez nem is volt csoda, hiszen mind a hárman remego lábbal álltunk fel a színpadra (nem is beszélve a Bobó kificamodott csuklójáról). Ennek ellenére nem búslakodtunk, nekiláttunk hogy újabb helyeket próbáljunk meghódítani magunknak. Így 2007 nyarán ellátogattunk Vál-ra, Pázmándra és Gárdonyba is, és minden alkalommal egyre jobban kezdtük érezni magunkat. Közben szép lassan készülgettek az új dalok is. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy elkészült augusztus közepén az elso demo-felvételünk, amit azon nyomban fel is töltöttünk a netre. Sajna sok foganatja nem lévén, azonnal újabb felvételen törtük a fejünket, amely egy-két elkeseredett koncert-, és tehetségkutatón való részvétel után be is következett. Pénzünk nem volt, úgyhogy maradt a próbaterem és az otthoni keverés. Így született meg a 2008-as "A sípszó után" címet viselo demofelvétel. Minoségre nem lett jobb, de ennek segítségével talán jobban behatárolhatóbbá vált a zenénk. Több nagyobb kihagyás is követte az anyagot, de ez legalább lehetoséget adott a gyakorlásra és az újabb dalok irogatására. 2008 májusában aztán elkezdtünk kicsit komolyabban koncertezni és jöttek is az egyre nagyobb eredmények/lehetoségek. Lehetoség szempontjából talán az egyik legjelentosebb állomás a veszprémi Expresszóban történt fellépésünk volt, ahol Zselenszky Tamással együtt muzsikálhattunk, melynek eredményeképpen azóta is tartjuk Tomival a kapcsolatot. Eredmények szempontjából pedig fontos megemlíteni, hogy megnyertük a Fishing on Orfu fesztivál tehetségkutatóját, melynek fődíja képpen felvehettünk egy demo-felvételt Lovasi András stúdiójában, Tövisházi Ambrus segítségével!! Az anyag a "Részegen mindenki szerelmes címet" kapta és ez így már a 3. demo-anyagunk. A történések itt viszont nem álltak meg, 2008 őszén játszhattunk a FEZEN fesztivál Media Markt színpadán, 2009 nyarán pedig újból vendégeskedtünk a Fishing on Orfű fesztiválon, ezalkalommal a PEN Nagyszínpadon. A nyár még abban is változást hozott, hogy elszegődött hozzánk segítségül Tóth Zoltán "Zé", aki a szervezés nagy tortaszeletét vette a vállára, nem is akármilyen eredménnyel, aki nem hiszi, járjon utánna a koncertidőpontok közt. A 2009-es év második fele ugyanis igen egészséges koncertéletet hozott a Kipu számára.